gondoltam, autók iránt különösen érdeklődő egyénként írok egy kicsit arról is, hogy milyen itt errefelé az utcakép autós szemmel nézve. talán kicsit unalmas lesz, de sebaj, muszáj kiírnom magamból, hogy jöhessenek az olyan posztok is, amik másról szólnak. fókabébik ezután sem lesznek.

milyen is tehát akkor az utcakép. más. vagyis nem is annyira más. 90 százalékban ugyanazokat az autókat látni, mint mondjuk Szentendrén. de az a maradék 10 százalék. olyan, mint a kalácsban a mazsola. nincs benne sok, de nagyon finommá teszi. itt most van három egész csomag mazsola a kalácsban. egyébként érdekes, hogy itt inkább a kisautók dominálnak. az egészen miniktől kezdve, mint amilyen egy Matiz. ilyenből van rengeteg. aztán ha egy utca hosszabb 4-5 háznál, akkor biztosan áll a járda mellett valami nagyon új, nagyon drága csoda. és a maradék 10 százalék. mik a legjellemzőbbek?

MINI. nem is érdekes, mert annyi van belőle, mint otthon a Swiftből. azzal a különbséggel, hogy a Minit az is szereti, akinek nincs, vagy sosem volt. már, ha létezik ilyen ember. ráadásul olyan, mint Gombóc Artúr csokija: mindenféle fajtából, mindenféle színből láthatunk példányokat. az igazi, régi ősminiből nagyon keveset, annál többet az újabb fajtákból. van sima, Countryman, Clubman, Paceman, Coupe, Roadster, meg ki tudja még micsoda. az biztos, hogy ha egy nap felkelek, kinézek az ablakon, és nem látok egyet, tudni fogom, hogy rossz országban ébredtem.

MX-5,  a király. jó, nem meglepő, hogy a roadsterek szülőhazájában a kategória egyik legjobb, legnépszerűbb képviselője hatalmas számban lepi el az utakat. megfizethető, jó, kicsi, nem is csúnya. British Racing Green színben, MOMO kormánnyal, vajszínű ülésekkel nekem is kellene.

ha már roadster: rengeteg a kabrió. gyakorlatilag, amiből létezik kabrió, az előbb-utóbb felbukkan itt. (a nyitóképen különben összesen négy darabot lehet összeszámolni belőlük) nem véletlen. a klíma kellemes, a nap nem égeti le senki tarkóját, az eső az néha esik, igaz, de arra ott a vászontető. elsőre nem gondolná az ember, de tényleg ez a legideálisabb terep nekik. tobzódnak is. a legkisebb Daihatsu Copentől a Porsche Boxsteren és a hármas BMW cabrión át a Bentley Continental GTC-ig terjed a skála. írhattam volna Rolls-Royce Drophead Coupé-t is, de azt itt a városban még nem láttam. a képen látható Jaguar F-Type viszont nagy kedvenc. van belőle pár V8-as is. álomszépen szól.

ha már BMW. rengeteg van belőlük a városban. BMW-k mindenhol. gondolkodtunk rajta, hogy attól lehet-e, hogy a város közepén van egy hatalmas BMW kereskedés, vagy attól van-e a kereskedés, mert itt sok BMW-t el lehet adni. az igazság valahol középen van. és igen, az ott a képen egy M4-es.

Evoque. meg úgy általában a mostani, friss és ropogós angol autók. vagyis már nem angolok, mert német, meg indiai tulajdonban vannak, de valahol a gyökereik mégis ide vezetnek. ezekből is elég sok van. a magyarázat pedig tényleg az, hogy frissek és ropogósak. viszont Rover, MG csak mutatóba akad. eltelt kb 10 év a csődbemenetelük óta, teljesen el is tűntek.

ami még jellemző, azok ezek az öreg kis angol sportkocsik, napi használatban. mindenféle Triump Spitfire, meg MG-A és társaik.

szinte minden napra jut ezeken felül valami olyan, ami igazán különleges. olyan, amit elmesélek otthon, hogy "képzeld, mit láttam". mindig más. mondjuk egy ilyen Studebaker, vagy egy olyan hotrod, amit a mozaik utcában a vizsgasorról rögtön a zúzdába küldnének, mert hiányzik hozzá a nem tudom milyen műbizonylat. itt nagyon úgy néz ki, hogy ha egy deszkára szerel valaki egy motort, előre-hátra lámpákat, akkor kaphat az rendszámot..

meg aztán ott vannak az igazán komoly autók is. Ferrari, Bentley, Rolls-Royce. kicsit csaltam, mert ezt a Ferrarit nem is itt, hanem a szomszéd városban lőttem.

nincs balkormányos autó. egyáltalán. nna jó, ez nem igaz, mert itt van például az enyém is, meg akad néhány nagyon elvetemült amerikai vas, aminek sosem létezett jobbkormányos verziója, de nem angol rendszámos autót nagyon ritkán látni. az Airshow alatt akadt pár német, de azóta semmi. kint az M25-ösön azért látni párat. jellemzően román, vagy bolgár rendszámmal. akik pakkal járnak, nem repülővel. a mi autónk sem véletlenül került ide.

nincs fapad. gyakorlatilag alig látni alapfelszereltségű autót. még a kisautókból is ritka az alapmotoros verzió. nagyobb autóba pedig nagyobb motor dukál, itt még tartják magukat ehhez a szabályhoz. amikor sétálok haza a munkából, V8-as bugyborékolás hangja árad a levegőben. és ez jó. nem azt mondom, hogy nincsen négyhengeres nagykocsi itt, de eddig két hónap alatt egy szem 316i-t láttam.

nincs Opel. persze, ez becsapás, mert van helyette Vauxhall, ami ugyanaz, mint az Opel, csak érdekesebb az emblémája; egy ijedt szárnyas állat egy hokiütővel. a kínálata bitre megegyezik az Opelével, csak itt Vauxhall Astra van Opel Astra helyett. még az Opel Adam is Vauxhall Adam, aminek semmi értelme. legalább az Opel Corsa OPC Nürburgring Edition kapott új nevet: Vauxhall Corsa VXR Clubsport. ebből is szaladgál erre szép számmal.

ez lett volna az (első) autós poszt. írhattam volna még egy csomó mindenről, de kell még puskapor a következőhöz is. amiket leírtam, azok persze itteni tapasztalatok, London ebből a szempontból is teljesen más világ. de arról majd nemsokára.