eddig valahogy mindig kimaradt. nem tudom, miért. talán az "ott lesz ez legközelebb is" érzés miatt. igen, egészen biztosan. bár pont ez az indokolatlan, mert az összes többi dolog, amit helyette általában megnéztünk, mind-mind időtállóbbnak látszik ennél a hatalmas biciklikeréknél.
a lényeg a lényeg; úgy döntöttem, hogy ideje pipát tenni ide is, megtudni, hogy milyen a London Eye a jeggyel sorban állók szemszögéből is. itt picit drukkoltunk az időjárásnak is.
a budapesti szigetes óriáskerék az első kör alatt minimális mértékben kihozza belőlem a félős embert. ez pedig egyáltalán nem. nagyon lassan fordul, meglepően stabil, a kapszulák pedig nem lógnak, így nem is tudnak billegni. néha megáll pár másodpercre, néha jön egy erősebb széllökés, ezeket érezni, de alapvetően kellemes az élmény. persze tériszonyosoknak nem ajánlom. fura, de ha valaki leül a középen lévő kis padra, pont azt látja, hogy hogyan fordul el alattunk a világ. ez azért tud félelmetes lenni.
sokkal jobb állva az kapszula valamelyik csücskéből bámészkodni. mintha lebegnénk a város felett. a kerék kb felső egyharmadától kezdve pedig gyakorlatilag minden látszik Londonból.
az is látszik, hogy mekkora hatalmas ez a város. erre szokták mondani, hogy ameddig a szem ellát.
lefelé jövet adta magát az összehasonlítás a másik londoni kilátóval, a Shard majdnem-tetején lévő terasszal. mindegyik másért jó. az magasabban van, több minden látszik, itt ami látszik, az talán jobban látszik. az stabil, ráadásul sokáig lehet maradni, ez végigmegy fél óra alatt, és csak rövidebb ideig vagy igazán magasan, viszont az óriáskerék-mivolta miatt izgalmasabb az élmény. az drágább, ez kicsit olcsóbb. hogy melyikre fizetnék be legközelebb? talán a Lonon Eye lenne a nyerő. délelőtt. délután pedig a Shard, mert ott már régen jártunk.
